K&H: láthatatlan motort kaphat a magyar gazdaság
A kérdés csak az, hogy mikor és milyen mértékben terjed el az üzleti világban a mesterséges intelligencia (MI). A vállalkozásoknak ezen a téren bátrabbnak kell lenniük, mert az MI-vel javíthatnának a hatékonyságukon, nyereségesebbé válhatnának, amihez viszont nagyobb elszántságra lenne szükség. Jelenleg a magyar cégek 80-90 százaléka még hosszútávon sem számol a MI-val üzleti sikerei érdekében.
A következő időszak részben a mesterséges intelligenciáé lesz, 2030-ig a mindennapi életben egyre több területén kerülhet elő - áll a K&H jövőkutatásában, amely szerint jóval elszántabbak, bátrabbak lehetnének ezen a téren a magyar szereplők.
Nem elvesz, hanem hozzátesz
A mesterséges intelligencia a munkatársakkal együttműködve az időigényes, azonban könnyen automatizálható feladatokat vehetik át a jövőben. “Ez nem jelenti azt, hogy érkeznek a páncélos robotok, mint egy sci-fiben és elveszik az emberek állásait, ezt követően pedig az életüket. Inkább az ellenkezője, a mesterséges intelligencia alkalmazása lehetővé teszi majd számunkra a kreatív, felszabadult munkavégzést, hiszen a repetitív műveletektől megszabadulhatunk. A szellemileg inspirálóbb, kielégítőbb munka mellett több szabadidőt is hozhat az új felállás” - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. Hozzátette: “Emellett a megtakarításoknál is osztottunk lapot az MI-nek. Az anyabank, a KBC és a K&H is kínál már olyan befektetési alapot, amelynél az adatelemzést a mesterséges intelligencia végzi, az eszközallokációját és eszközosztályait általuk vezérelt modellek segítségével határozzuk meg, s így a portfóliómenedzserek megszabadulnak az adatok hosszas elemzésétől, s végeredményben erősebb hozammal kecsegtető befektetési döntéseket hozhatnak.”
A következő évtized startjáig a mesterséges intelligencia többek között
- szélesebb körben kaphat teret a pénzügyi szektorban;
- olyan mindennapos területen is szerepet kaphat, mint az élő beszéd fordítása, így szinte bárki bármilyen nyelven beszélhet másokkal a robottolmácsok segítségével;
- a gépek tanulásában, tanításában eredményezhet szintlépést.
Nagyobb elszántság
A magyar vállalatok egyelőre nem kérnek az MI-ből a K&H innovációs indexe szerint. A második félévben a megkérdezett cégek 80-90 százaléka “hallani sem akar” róla, és csak kevesebb mint 15 százalékuk használt valamilyen MI-re épülő megoldást. Németh Balázs szerint elszántabbnak, nyitottabbnak kellene lenniük a társaságoknak, mert bár lehet idegenkedni az MI-től, az biztos, hogy hogy nem tűnik el az életünkből, sőt... “A gazdaság láthatatlan motorjává válhat az MI a mostani kilátások alapján, hiszen az élet minden területére be fog gyűrűzni” - fogalmazott a szakember.
Kapcsolódó cikkek
- K&H: hogyan állnak az adatokhoz a magyar cégek
- Mesterséges intelligenciát használó eszköz készül a melanóma korai felismerésére
- A ruhavásárlás jövője – a méretkalkulátortól a mesterséges intelligenciáig
- Bosch: Akár 25 százalékkal is növelhető a gyártás termelékenysége az Ipar 4.0 megoldásokkal
- Már a 100. munkatárs csatlakozott a Continental budapesti MI fejlesztő központjának csapatához
- Mit tesz értünk a mesterséges intelligencia?
- Az ABB és a Covariant MI-vel támogatott robotikai megoldásokat fejleszt
- Így alkalmazza a mesterséges intelligenciát a Bosch
- Az infokommunikációs szakemberek a mesterséges intelligenciában bíznak
- CES 2020 – Bosch: Fókuszban a mesterséges intelligencia
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ezeket a munkaköröket válthatja ki a magyar cégeknél a mesterséges intelligencia
Az elmúlt években figyelemreméltó fejlődésen ment át a mesterséges intelligencia, ami mára valamilyen formában szinte minden felhasználóhoz eljutott. Persze, ahogy az a nagy technológiai áttörések esetében lenni szokott, az MI megítélése is meglehetősen vegyes, valamint arról is megoszlanak a vélemények, hogy milyen gazdasági következményeket hoz magával és milyen hatással lesz a munkára.
Új pályázatok segítik a hazai innovációk szellemitulajdon-védelmét
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vissza nem térítendő támogatás formájában 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat hazai vállalkozások, kutatóhelyek, illetve magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére, elősegítve azok hatékony hasznosulását akár a nemzetközi piacokon is.