Hazai koncepció alapján bővül Európa egyik legnagyobb összefüggő szabad légtere
Magyarország, Bulgária és Románia után Szlovákia is csatlakozott a HungaroControl koncepciója alapján megvalósított délkelet-európai szabad légtérhasználathoz (SEE FRA – South East Europe Free Route Airspace). Így létrejött Európa egyik legnagyobb összefüggő szabad légtere, amelyen a hét minden napján és a nap 24 órájában korlátozások nélkül, a legrövidebb útvonalon haladhatnak át a repülőgépek. A SEE FRA-hoz jövőre a lengyel és a litván légteret összefogó Baltic FAB és Moldova is csatlakozhat.
A légi forgalmi innovációban élen járó HungaroControl 2015-ben vezette be a HUFRA (Hungarian Free Route Airspace) eljárást, amely lehetővé tette a légitársaságok számára, hogy a nekik legkedvezőbb, szabadon megválasztott útvonalon üzemeltessék járataikat a magyar légtérben. 2019 novemberében a bolgár és a román légi navigációs szolgálat is csatlakozott ehhez a forgalomszervezési koncepcióhoz, idén január végétől pedig Szlovákia légterében is a nap 24 órájában alkalmazzák azt. Ezzel létrejött Európa egyik legnagyobb, országokon átívelő, összefüggő szabad légtere, a SEE FRA, amelynek köszönhetően a légi forgalmi irányítók már 1300 kilométeren tervezhetik a lehető legoptimálisabb repülési útvonalakat.
A SEE FRA részeként egy innovatív, moduláris koncepciót is javasoltak hazánk légiforgalmi szolgálatának szakemberei, amely az együttműködés további bővítését teszi hatékonyabbá. Ennek lényege, hogy a szomszédos országok irányítóinak az óriási útvonal-adatbázisok helyett elegendő néhány előre megadott navigációs pontot megosztaniuk egymással az útvonalak tervezéséhez.
A koronavírus-járványhelyzet előtti forgalmat alapul véve, a délkelet-európai szabad légtérhasználat alkalmazásával egy év alatt több millió mérfölddel csökkenhet a járatok által megtett út hossza, ami egyúttal tízezer tonnával kevesebb üzemanyag-felhasználást és tekintélyes mértékű kibocsátás-csökkenést jelent.
A SEE FRA-hoz a tervek szerint 2022 februárjában Moldova, Lengyelország és Litvánia is csatlakozhat. Ezáltal pedig a Balti-tengertől egészen a Fekete-tengerig szabad útvonalon közlekedhetnek a légi járatok.
A HungaroControl által kidolgozott szabad légtérhasználati eljárás környezetvédelmi eredményeit és magas hozzáadott értékét az Európai Minőségügyi Szervezet is elismerte. A projektet, amely a 2020-as Quality Innovation Award nemzeti díjnyertese, a verseny nemzetközi szakaszában is a legjobb fejlesztések közé választotta a szakmai zsűri.
Kapcsolódó cikkek
- Továbbfejleszti repülésbiztonsági rendszerét a HungaroControl
- Több mint félmillióval kevesebb gépet kezelt tavaly a HungaroControl
- A HungaroControl a Quality Innovation Award nemzeti díjnyertese
- Elindult a HungaroControl Podcast
- Változik a légiforgalmi irányítók szerepe a mesterséges intelligencia térnyerésével?
- Még korszerűbb lesz a hazai légiforgalmi irányítás
- A magyar légikikötőben az Airport Service Budapest Zrt. megkezdi a teljeskörű földi kiszolgálást
- Újabb fejlesztés a repülésbiztonság növeléséért
- A KLM és a Delfti Műszaki Egyetem bemutatta a Flying-V első sikeres repülését
- Értékteremtés és környezetvédelem
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.