A szerb kormány alacsonynak találja a Telekom Austria ajánlatát a nemzeti távközlési vállalatra
A szerb kormány várhatóan nem járul hozzá a nemzeti távközlési vállalat Telekom Srbija 51 százalékos tulajdonhányadának értékesítéséhez, mivel túl alacsonynak tartja az egyetlen pályázó Telekom Austria 950 millió eurós ajánlatát - derül ki a szerb miniszterelnök keddi közleményéből.
Mirko Cvetkovis közleményben arról tájékoztatott, hogy a kormány nem adja el a vállalat részvénycsomagját a kijelölt 1,4 milliárd eurós minimumár alatt.
Az osztrák Tekeom Austria - egyedüli ajánlattevőként - legutóbb 950 millió eurót és 450 millió eurós beruházási csomagot ajánlott a társaság 51 százalékáért. A Telekom Srbija iránt érdeklődő több vállalat is korábban kiszállt a versenyből, mivel túl magasnak találták a kormány által kért összeget.
A kormányfő elmondta: a végső döntés a privatizációért felelős munkacsoporté; a döntés azután válhat hivatalossá, hogy az ajánlat technikai vizsgálatát is befejezik. A döntés nyilvánosságra hozatalának határideje március 28.
Predrag Markovic, Szerbia távközlési minisztere kedden úgy fogalmazott: "ez az ajánlat egy sértés" és "ezt az álláspontot képviselem majd a kormányban".
A Telekom Austria vezérigazgatója, Hannes Ametsreiter kedden arról tájékoztatott, hogy a társaságnak nem kell részvényeket kibocsátania a szerb vállalat akvizíciójának finanszírozásához. "Nem tervezünk tőkeemelést" - tette hozzá. Ametsreiter elmondta: A Telekom Austria az egyetlen ajánlattevő. "Pontosan tudjuk, mennyit vagyunk hajlandóak fizetni és, hogy mennyit nem vagyunk hajlandóak fizetni" - fogalmazott a vezérigazgató.
A Telekom Austria kevesebb, mint 24 órával azután nyújtott be ajánlatot a szerb távközlési cég részvényeinek megvásárlására, hogy a német Deutsche Telekom hétfőn bejelentette: eladja az amerikai T-Mobile USA egységét 39 milliárd dollártért az AT&T távközlési vállalatnak.
A szerb kormány az értékesítésből származó bevételeket infrastruktúra-fejlesztésre, a beruházások és a költségvetési bevételek fellendítésére, valamint külső hitelezőinek kifizetésére fordította volna.
A miniszterelnök kedden azonban elmondta: a döntés nem veszélyezteti a költségvetés fejlesztési tételeit. A kormányfő által kiadott közlemény nem tért ki arra, hogy a közeljövőben újra értékesítésre bocsátják-e a vállalat részvénycsomagját. Elemzők azonban úgy vélik, a kormány a 2012-ben esedékes választások utáni időpontra halaszthatja a privatizációt.
Szerbia jelenleg a Telekom Srbija 80 százalékos tulajdonhányadával rendelkezik, míg a maradék 20 százalék a görög OTE holding tulajdona. A vállalat 2009-ben 13,3 milliárd dinár (129,1 millió euró) nettó nyereséget ért el.
Kapcsolódó cikkek
- Egyelten ajánlat a szerb állami távközlési vállalatra
- Szerbia leállíthatja az állami távközlési vállalat eladását
- Orosz oligarchiáé lehet a szerb állami távközlési cég
- Hét pályázó a szerb vezetékes távközlési vállalatra
- Döntött a szerb kormány a Telekom Srbija privatizációjáról
- Szerb távközlési privatizáció, december közepéig kiírják a pályázatot
- A Telekom Ausztria is érdeklődik a szerb távközlési vállalat iránt
- Szerbia 1,5 milliárd eurót szeretne az állami távközlési vállalatért
- Végleges döntés a Telekom Srbija privatizációjáról
- Szerbiában eladják az állami távközlési céget
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.
A Continental budapesti gyára „Megbízható Munkaadó” díjat kapott
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén többek között a Continental budapesti telephelyét, a Continental Automotive Hungary Kft.-t díjazta a „Megbízható Munkaadó” címmel – melyet 2022-ben a teljes magyarországi Continental csoport nyert el. A rangos díjat az újonnan bevezetett szabályok értelmében a győztes az eddigi kettő helyett, immáron három évig tudhatja magáénak. Az elismeréssel azon cégeket tüntetik ki, amelyek példaértékű módon gondoskodnak dolgozóik munka-, valamint életkörülményeiről.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
