Okos mérőeszközökkel a tudatos fogyasztásért
Erre kell lennie energiának
A digitális megújulási tervben bőven akadnak régi "ismerősök" - ilyen a sávszélesség-növelés vagy a digitális írástudás terjesztése -, de előkerültek új(szerű) fogalmak is. Például az infokommunikációs szektor környezettudatossága az elektromos energia aktuális fogyasztását mérő okos eszközök körén (smart grid) keresztül. A megoldás nyilvánvaló előnye a hagyományossal szemben, hogy nem évente korrigált, átalány jellegű energiahasználattal kell számolni, hanem a fogyasztási információk áramlása közel folyamatossá tehető. Ezáltal a fogyasztó napszaktól függően tervezheti a használatot, a szolgáltató pedig az energiaellátást.
Jóllehet a cselekvési terv csupán a villamos energia mérésére szűkíti le a majdan kialakítandó mintahálózatot (és nem érinti a távhő, a gáz vagy a víz okos mérését), ez vélhetően illeszkedni fog a tágabb - európai léptékű vagy akár világméretű - törekvésekhez.
Egyelőre egy mintahálózat
A terv megfogalmazása szerint a nem központi költségvetési intézmények alapinfrastruktúráján felépíthető egy "okos villamosenergia-szolgáltatási hálózat", amely az "okos távmérésen" és más, elektronikus hálózatszabályozási és -irányítási megoldásokon alapulva egy sor környezeti és fenntarthatósági előnnyel járna. Ilyen például, hogy csak később válik szükségessé új erőművek, erőművi blokkok és átviteli hálózatok építése, mivel az intelligens villamosenergia-hálózati terhelésirányító rendszerek és a fogyasztók számára adott valós idejű visszajelzések képesek "elsimítani" a csúcsidőszaki terhelést.
Az intelligens hálózatok révén csökkenthető a hálózati veszteség, a villamosenergia-hálózathoz kapcsolódó összes villamosenergia-termelő egységet pedig dinamikusan lehetne menedzselni.
Emellett - fogalmaz a cselekvési terv - egy fejlett okos mérési rendszer révén megvalósítható az úgynevezett valós idejű árazáson alapuló tarifamodellek bevezetése. Ezáltal egyrészt a villamos energia pillanatnyi piaci ármozgásait közvetve érzékelhetnék a fogyasztók is (vagyis egy esetleges versenyhelyzet haszonélvezői lehetnének), másrészt létrejöhetne az alapja annak, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát speciális, kedvező tarifák alapján számolhassák el.
Eddig tehát a terv főbb célkitűzései ezen a területen. És hogy melyek azok a távlati elképzelések, amelyekhez igazodnia kell?
Négy év múlva 111 millió háztartásban
A Berg Insights kutatóintézet prognózisa szerint az okos mérési technológia térhódítása a legdinamikusabban Ázsiában valósul meg, ugyanakkor 2015-ig Európában is 111 millió háztartásba jutnak el az okos mérőeszközök. Az Európai Unió 2009-ben elfogadott direktívája szerint 2022-ig Európa valamennyi háztartását okos mérőkkel kell felszerelni. Ezen belül a közműszolgáltatók ajánlataiban már szerepelnie kell az okos mérésnek, valamint a napszakfüggő, változó díjszabásnak is. Mobilhálózaton, interneten, Wi-Fin vagy akár az elektromos távvezetéken is közlekedhetnek majd a leolvasott mérőórák (áram-, gáz-, távhő- és esetleg vízmérők) adatai. A technológia elterjesztésében az Európai Unión belül Svédország és Olaszország számít élenjárónak, előbbi már ki is építette a maga rendszerét, utóbbi pedig idén végez ezzel a folyamattal.
Magyarországon a folyamat megalapozására a Force Motrice Zrt. És az A.T. Kearney GmbH együttműködésében tanulmány készült a Magyar Energia Hivatal és a Világbank megbízásából, és azt tavaly a szélesebb közvélemény is megismerhette. A magyar tanulmány készítői regionális koncessziós rendszer megvalósítását javasolják, ez - országos helyett területi, teljesítményeik alapján egymással összemérhető monopóliumok létrejöttével - valódi versenyhelyzetet teremtene, féken tartva a szolgáltatáshoz kapcsolódó árképzést, ugyanakkor a változatos technológiák alkalmazásával viszonylag egyenletessé tenné a kommunikációs infrastruktúrára jutó terhelést is.
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Újra a megszokott mederben a FoxPost, levonult a szökőárszerű terhelés
A FoxPost felszámolta azt a Maglódon felállított ideiglenes csomagautomatát, amely az elmúlt hetek rendkívüli terheléshullámának kezelésére szolgált, egyidejűleg megszüntették a további rendkívüli intézkedéseket is. A döntésre azért került sor, mert a probléma megszűnt és a működés ismét a szokott mederben folyik. Ezzel egyidőben a vállalat több száz új csomagautomata telepítésébe kezdett országszerte.
Még mindig rengeteg ügyfél bankol ezzel a világelső, de drága magyar találmánnyal
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024. februári adatai szerint a számlavezetés során a bankok felé kifizetett díjak 15 százalékát teszik ki az SMS szolgáltatások. Bár a jegybank nyolcezer forint közelébe becsülte az SMS-ekre fordított éves átlagos ügyfélköltséget, a BiztosDöntés.hu szerint ez a költség még ennél nagyobb is lehet. Pedig ma már a legtöbb banknál létezik erre egy ingyenes alternatíva, melyre könnyen át lehet állni.
Újabb régiós szolgáltató központot hoz Budapestre a Schneider Electric
Budapesten hozza létre új, Europe Services Hub elnevezésű szolgáltató központját a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat. A tervek szerint 2025-re 100 fősre bővülő csapat az európai országokban dolgozó helyi stábokkal együttműködve az egész kontinenst lefedi majd a magyar fővárosból.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.