Itt az első hazai online felmérés a LinkedIn használatáról
A LinkedIn-t használó diplomások háromnegyede (74%) üzleti szempontból elengedhetetlennek tartja a közösségi oldal használatát – derült ki az Avantgarde Group által készített hiánypótló szakmai felmérésből, amelynek keretében közel 600 diplomás felhasználót kérdeztek meg az oldallal kapcsolatos tevékenységükről. A megkérdezettek között mindenki ismeri az oldalt, szemben a 20%-os magyar átlaggal. A kitöltők több mint fele naponta, 83 százalék pedig hetente legalább egyszer ellátogat a közösségi felületre.
A munkaerőpiaci igények kielégítésére létrehozott közösségi oldalról, a LinkedIn-ről itthon még nem készült olyan kutatás, amely a felsőfokú végzettségűek véleményét gyűjtötte volna össze. Az online felmérés szerint a felhasználók álláskeresésre használják leginkább a LinkedIn-t, és a többi platformhoz képest a legmegbízhatóbbnak tartják. Úgy gondolják, ez a „munkahelyi Facebook”, mégsem használják annyit, mint a többi közösségi oldalt. A kitöltők fele készít csak rendszeresen posztokat, akiknek 20%-a csupán havi egyszer posztol, ami azt mutatja, hogy egyelőre kevés az aktív tartalomgyártó.
Business vagy magamutogatás – kik, és miért vannak a LinkedIn-en?
A LinkedIn-használók közel 79%-a az ismerőseik posztjait követi, de népszerűek még a vállalatok és a véleményvezérek is. A felhasználók a platformot egy professzionális, szakmai oldalnak írták le, negatívumként a magamutogatást emelték ki.
A legtöbben álláskeresésre, kapcsolatépítésre, illetve cégek követésére használják az oldalt, 33% marketingszakember, 13% pedig HR-es célok miatt foglalkozik a platformmal. A felhasználók több mint fele munkavállaló (54%). 21% vállalkozó, 15% pedig vezető beosztású. A diplomás felhasználók 57,5%-a nő, 42,5 pedig férfi, a legtöbben 25-44 évesek (65,5%), de jelentős a 45-54 évesek aránya is (16%).
Miért fontos a LinkedIn?
A felmérés kimutatta, hogy egy márka, vagy vállalat kommunikációjából nem szabad kihagyni a LinkedIn-t: a platform professzionalitása jelentősen megnöveli a szakmai hitelességet. Az iparági pozicionálás mellett a LinkedIn a legalkalmasabb a kapcsolattartásra és -építésre, illetve a vállalati láthatóság megerősítésére. Egy B2B kampány során közvetlen csatornaként szolgál, így igen hatékony lehet a célcsoportok szegmentálásának folyamatában.
A cégek jellemzően szellemi munkaköröket hirdetnek a LinkedIn-en. Érdekes, hogy kisebb cégek is keresnek kollégákat, de nem csak senior pozíciókba: rengeteg pályakezdőt célzó poszttal találkozhatunk. Ez azok számára lehetőség, akiknek még nincs több éves releváns tapasztalata. A HR-esek szerint a gond csak annyi, hogy sokat kell fizetniük egy-egy releváns jelentkező megtalálásáért, és bár elérik az embereket, úgy gondolják, a közösségi felület nem fogja kiváltani a szakmai álláskereső portálokat.
Mi a helyzet a hirdetésekkel?
A marketingesek jelenlétének fő célja a célcsoport elérése (68,6%), de lényeges az engagement és a lead generálás is (53,4%), illetve a más oldalakra terelés (25,7%). 75% nem költ a LinkedIn-en, 15% pedig havi 100 ezer forint alatti büdzsével dolgozik. 100 és 500 ezer forint között 6%, míg 1 millió forint felett alig 3% költ.
A válaszadók között sokan találkoztak már hirdetésekkel, főleg poszt és álláshirdetésekkel, azonban ezeket csupán 34% találta érdekesnek. A felhasználókat átlagosan csak kisebb mértékben zavarják a reklámok: nincs általános elutasítottság, vagyis lehet hirdetni, csak érdemes jól megválasztani a célcsoportot, ezen kívül pedig javasolt az organikus tartalomgyártásra is fókuszálni.
Kapcsolódó cikkek
- A közösségi média hálójában
- Lojálisak vagyunk az orvosainkhoz, a jó ellátásért cserébe nem spórolunk a pénzzel és az idővel
- Az EU Green Deal átalakítja majd az európai gazdaságot és vállalkozásokat
- Veszélyeztetik az emelkedő nyersanyagárak a beruházásokat
- Covidálló-e a hűség?
- Az internetes időpontfoglalás idővel kiválthatja a telefonos bejelentkezést
- Turizmus trend 2022-ben, Kelet-Közép-Európában
- A technológiai fejlődés jobbá teszi a világot
- Nem mozdulnak a tech szakemberek a home office-ból
- A hazai webáruházak a karácsonyi szezon győztesei
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
Összesen 103 év és kilenc hónapnyi adást sugároztak a magyarországi rádiók 2023. január 1-jétől december 31-ig – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából, amely a magyar rádiók 2023-as zenei repertoárját vizsgálta. A teljes kínálatban a legtöbbet játszott előadó Rúzsa Magdolna volt. Az énekesnőt több mint két és félszer annyiszor hallhattuk, mint a huszadik helyezett Azahriah-t. A tavalyi év legsikeresebb hazai slágere a ValMartól az Úristen, a külföldiek közül Miley Cyrus Flowers című dala volt.
Az akadálymentesség elengedhetetlen szempont az épületek tervezése során
Az akadálymentesség szempontjának egyre fontosabb szerepe van az építészetben, világszerte egyre több vállalat törekszik arra, hogy inkluzív környezetet alakítson ki. A Skanska a befogadás és a fenntarthatóság iránti elkötelezettségével összhangban szintén jelentős hangsúlyt fektet erre. A vállalat az átgondolt tervezés és megvalósítás érdekében együttműködik az Access4you-val azzal a céllal, hogy épületeiben a legmagasabb szintű access4you tanúsító védjegyet szerezze meg.
Szűkülő piacon bővül a Pepita.hu
A Pepita Group Zrt. hazai bruttó forgalma 30, külfölddel együtt 44 százalékos növekedést mutat az első negyedév eredményei alapján. Kinőtte magát: levetkőzte a csupán baba-mama jelleget, a hazai műszaki és elektronikai területen lévő erős piaci verseny ellenére is e termékkategóriákban Magyarországon 57 százalékos bruttó forgalomnövekedést ért el.
A Xiaomi publikálta a legújabb ESG jelentését
A Xiaomi a napokban közzétette a hatodik ESG (környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás) jelentését. A több mint 80 oldalas dokumentum, amelyet kínai és angol nyelven adtak ki azt az előrehaladást mutatja be, amelyet a Xiaomi és leányvállalatai megtettek az ESG stratégia megvalósítása terén 2023-ban.
Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését. A testület legutóbbi ülésén azt is megállapította, hogy a Balázsék című műsorszám ismét törvényt sértett, amikor a rasszizmusból táplálkozó humorizálásra építette a január 15-i műsor.