Kutatás a digitális készségekről
A Vodafone Intézet átfogó tanulmányának eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalók világszerte úgy érzik, nem rendelkeznek a jövőben szükséges digitális készségekkel a munkakörök betöltéséhez.
Az „Ipar és foglalkoztatottság” című elemzés a Digitising Europe tanulmány második része, amelyet az Ipsos a Vodafone Institute megbízásából készített. A kutatás azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés a digitalizáció különböző szintjei és az emberek hozzáállása között. Az egyik legelső olyan átfogó jellegű kutatás során, amely a technológia elfogadottságát vizsgálja a digitalizáció tükrében, 9 országból 9 ezer válaszadót kérdeztek meg.
Főbb megállapítások:
- Általánosan a válaszadók 85%-a nyilatkozta, hogy a munkakörében szüksége van digitális készségekre, 56%-uk gondolja úgy, hogy a készségeit tovább kell fejleszteni, és csak 29% tartotta azokat megfelelőnek.
- Kínában a válaszadók 78%-a, Bulgáriában pedig 70%-a érzi szükségét digitális készségei fejlesztésének, szemben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 42%-os, valamint Németország 43%-os arányával.
- Az európai válaszadóknak csak 32%-a sajátította el digitális készségeit munkahelyén vagy tanulmányai során, míg 67%-uk nyilatkozta, hogy egyedül kellett megtanulnia azokat.
- Az indiai válaszadók 83%-a, míg Kínában a megkérdezettek 76%-a részesül legalább heti 5 órányi digitális oktatásban, míg Nyugat-Európában ez az arány 50% alatti.
- Kínában a válaszadók 53%-a fordít szabadidejéből heti 1-5 órát készségei fejlesztésére, 14% pedig még ennél is több időt áldoz rá. Németországban erre a tevékenységre vonatkozóan a válaszadók 35, illetve 6%-a adott azonos választ.
A megkérdezett szakértők szerint két oka van annak, hogy az európaiak kevésbé hajlamosak készségeik fejlesztésére. Először is, az új készségek megszerzésére irányuló erőfeszítést nem követi kellő elismerés vagy pénzügyi javadalmazás. Másodsorban Európában még mindig az az elképzelés uralkodik, hogy mindenki egy állást választ egész életére. Ezzel szemben Kína és India lakossága az elmúlt években közvetlen hasznot húzott a digitalizáció gyors fejlődéséből.
Joakim Reiter, a Vodafone Institute Tanácsadó Testületének elnöke, valamint a Vodafone Csoport Vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: „A digitalizáció gyorsan változtatja a munka világát, a tanulmány eredményei pedig azt mutatják, hogy a digitális készségek ma már minden munkakörben alapkövetelménynek számítanak. A digitális készségek terjeszkedésének azonban lépést kell tartania a technológia folyamatosan változó világával, ami jelentős váltást követel a digitális készségek oktatási módszerében az iskolákban, egyetemeken és a munkahelyeken.”
Az „Ipar és foglalkoztatottság” című tanulmány, amely szakértői megjegyzéseket is tartalmaz, innen tölthető le.
A tanulmány az alábbi országokban végzett kutatásokat fogja át: Bulgária, Kína, Németország, India, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok. Harmadik része az „Irányítás” témájával foglalkozik és a 2019. február 19-én, Berlinben megrendezésre kerülő Digitising Europe csúcstalálkozóval egyidőben jelenik meg. A csúcstalálkozó, amelyen Angela Merkel német kancellár és Nick Read, a Vodafone Csoport vezérigazgatója is felszólal, vitafórumot kínál az üzleti és a politikai élet magas rangú képviselői számára. Célja az uniós szintű közös jövőkép kialakítása a digitális korról. Az esemény a Vodafone Institute oldalán követhető majd élőben: www.vodafone-institut.de.
Kapcsolódó cikkek
- Borbély Alexandra kapta a Vodafone Egyenlőség Díjat a XV. Szóvivő Bálon
- Meghosszabbították a jelentkezési határidőt a Vodafone Digitális Díjra
- Díjmentes hívás és 90 GB internet a Vodafone-tól Valentin napra
- Olcsóbb lett az EU-s nemzetközi hívás a Vodafone-nál
- Új technológiák: India és Kína hatalmas lehetőségeket lát, Európa szkeptikusabb
- A térségi átlagnál jobban bíznak az innováció erejében a magyar cégek
- Innovációs elitklubhoz csatlakozott a Tungsram
- Tranformers: digitális átállás profi segítséggel
- A kiberbűnözés 5 200 milliárd dollár kárt okozhat a vállalatoknak a következő öt évben
- Felpörgeti a családi vállalkozásokat a digitalizáció
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig
Az ELTE Informatikai Kar idén a „Semmiből született csodák – A mesterséges intelligenciától a soft skilleken át a kibervédelemig” című rendezvénnyel csatlakozott a Lányok Napja országos programhoz.
Kén-hexafluorid betiltása – Nem gáz többé!
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése az egész világon hatalmas feladat, és e küldetés része a kén-hexafluorid (SF6) gáz teljes körű betiltása is. Ez különösen a villamosenergia-iparban jelent komoly változást, hiszen a kapcsolóberendezések szigeteléséhez eddig rendszerint ezt az anyagot használták.
Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől
Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.
A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.