Az államnak követnie kell a digitális közösségi terek által nyújtott lehetőségeket
A hivatalos ügyintézés digitális fejlesztéseit is érdemes a kiterjesztett valósághoz igazítani – fogalmazott Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára az Infotér 2018 konferencia utolsó napján. Itt mutatkozott be a Magyar Posta e-személyivel akár paypass módon is használható levélkézbesítő PAKK programja is.
A digitalizáció mára egybe gyúrta a számítógépek generálta virtuális valóságokat a valódi valósággal. Mindez alapvető társadalmi fogalmakat is megváltoztatott. Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szerint így az állam már nem csupán az államhatárok által körbezárt földrajzi területen működhet, hanem az állampolgárok által belakott virtuális terekben is. “Az államnak követnie kell a digitális közösségi terek által nyújtott lehetőségeket” – így az államtitkár. Tuzson szerint még a hivatalos ügyintézési procedúrákat is érdemes ehhez a kiterjesztett valósághoz igazítani, legyen szó akár a soron következő földhivatali fejlesztésekről is.
A Magyar Posta szeptembertől tesztelt – a postai azonosított küldemények követése nyomán rövidítve emlegetett – PAKK programja már használja is a virtualitást. Az Infotér 2018 konferencia zárónapján Váradi András, a Magyar Posta projektmenedzsere által felvázolt digitális metódus lényege, hogy a könyvelt levelek - az ajánlott és a tértivevényes levelek, hivatalos iratok – útja a feladástól a kézbesítésig, illetve az átvételig követhető. A PAKK programban közel 8000 kézbesítő kap majd olyan PDA-készüléket, a nagyobb forgalmú településeken hőnyomtatóval kiegészítve, amelyek segítségével kikerülnek a praxisból az aláírandó papírosok, ehelyett a mobil eszkö kijelzőjén kerül sor az aláírásra, a szignó pedig rögtön az elektronikus adatbázisba kerül. A rendszer biztosítja az e-személyi igazolvány funkcióinak kihasználását is, az elektronikus aláírási funkcióval rendelkező igazolványt egyszerűen – mint a paypass bankkártyát – a postás mobileszközéhez érinti az ügyfél, és ezzel igazolja magát.
A „hivatalos küldeménykövető” projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország költségvetése társfinanszírozásával valósul meg, közel 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból. A Magyar Posta saját forrásból további 3,3 milliárdot fordít a teljes program megvalósítására.
Kapcsolódó cikkek
- Állások alakulása a pénzügyi szektorban a digitalizáció hatására
- A vállalati IT szervezetek nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra
- Nemcsak a számla, de a teljesítési igazolás is aláírható elektronikusan
- Így élünk ma együtt a digitalizációval
- Miként segíthetik az adatok az ipart a globális felmelegedés fő forrása elleni harcban?
- Mintegy százezer informatikai eszközt kapnak iskolák
- Technológiai cégek írják át az ingatlanpiac szabályait
- A digitális jelenlétről szóló párbeszédre hív a Telekom
- Postáknál is startol a digitális megújulás
- Az ember és a szakmai minőség felértékelődése a digitalizáció korában
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek
A vállalatok többsége digitálisan még éretlen, ha a HR folyamatok automatizációjáról van szó – derült ki egy friss felmérésből. A munkavállalók azonban korántsem tartanak annyira az AI előretörésétől, mint gondolnánk: mindössze tíz százalékuk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia ténylegesen veszélyeztetné az állását. A kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy a technológia gyors ütemű változása mellett mire számíthatnak az álláskeresők, a munkavállalók és a munkaadók a közeljövőben.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi-egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA
A Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone Kft. és a Cloud for Intelligent Airplace Zrt. (CloudIA) együttműködési megállapodást kötöttek, amelynek keretében növényvédelmi drónpilóta-képzést indítanak, először május végén. Az oktatás az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karon valósul meg, elérhetővé téve a legmagasabb szintű drónképzést a régió szakemberei számára.
Mitől lesz okos a jövő hálózata
A jövőben a megújuló energiaforrások arányát növelnék a legtöbben, 2030-ra pedig a digitalizáció és az energiaellátás zöldülése a legmarkánsabban megmutatkozó igény - derül ki az E.ON Hungária Csoport reprezentatív kutatásából. A vállalatcsoport felkészülve a jövő kihívásaira, az elkövetkező években 1 milliárd eurót tervez költeni áramhálózatának fejlesztésére Magyarországon és folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a megújuló energia használatát segítő innovatív eszközöket, amelyek a hálózat stabilitását és rugalmasságát szolgálják.