Kinek jó a távmunka és kinek nem?

forrás: Prím Online, 2016. október 29. 10:46

Az objektív, tényadatokon nyugvó MOTIMENT automatizált módszertan kiválóan alkalmazható a távmunka rendszerekben is a világ bármely pontján, és minden olyan munkakör felülvizsgálatára kiterjeszthető, amelyek a hagyományos irodai környezetben is mérhetők. 

Huzamosabb ideje megfigyelhető a trend, hogy mind a munkavállalóknak – főleg az y és z generáció igényeinek, valamint az informatika térnyerésének köszönhetően –, mind pedig a munkáltatóknak testhezállóbb rendszeresen, bizonyos munkafolyamatok esetén akár állandóan távmunkában dolgozni, dolgoztatni. A cégeknek és dolgozóinak közös érdeke, hogy a távmunka bevezetése zökkenőmentes és sikeres legyen, és a home office előtti eredményekkel megegyező, vagy még annál is nagyobb hatékonysággal végezze a munkáját az érintett csapat minden tagja. Ennek egzakt mérése végezhető el a MOTIMENT segítségével, eddig erre ilyen pontosan és megbízhatóan nem volt lehetőség. A módszertan alkalmazásával már az is kimutatható, hogy az adott munkavállaló – önmagához mért mutatói alapján – a hét 5 munkanapjából mennyit töltsön irodai, illetve otthoni környezetben, a mérések szerint az emberek több mint 20-25%-a nem alkalmas távmunkára, míg 70-65%-uk ugyanolyan eredményesen vagy még nagyobb hatékonysággal dolgozik home office környezetben. Ez azért is fontos tényező, mert a jó munkaerőt könnyebb megtartani, ha optimális körülményeket biztosítunk – különösen igaz ez a fiatalabb generációk kötetlenebb munkafeltételeket igénylő attitűdjére.

 

Egyre több cég tervezi a jelenleg klasszikus irodai környezet átalakítását home office bevonásával, amely folyamat több területet is érint: például ügyfélszolgálatot, HR-t, ingatlan gazdálkodást (fejlesztést, irodakialakítást, stb.) és a belső kommunikációt. Ezen területek működésének összehangolása elengedhetetlen a sikeres változásmenedzsmenthez, mert a távoli munkavégzés alkalmazásával a részfolyamatok is módosulhatnak. Ilyen esetekben gyorsan megjeleníthető, hogy mely elemeket kell a megváltozott környezethez igazítani, így a MOTIMENT automatizált mérési rendszere minden érintett területnek jelentős támogatást tud nyújtani a sikeres home office bevezetéshez és a kielégítő üzemeltetés biztosításához. Általában véve a módszer segítségével 20-30%-os hatékonyságjavulást hoz egy-egy mérési folyamat, továbbá az is kimutatható, hogy a dolgozók többsége a megszokási szakaszt követően közel azonos teljesítményt képes nyújtani, mint az irodában.

 

„Kihasználva a távoli munkavégzés adta lehetőségeket, rugalmasan és hatékonyan bővíthető a csapat, valamint a meglevő szakemberek megosztva dolgozhatnak az irodában és távmunkában, az adott üzleti folyamathoz és az egyén saját munkaattitűdjéhez igazítva. Fontos kiemelnem, hogy az eddig vizsgált több, mint 500 főből 23% nem volt alkalmas távmunkára, és a huzamosabb ideje zajló további tesztek azt bizonyítják, hogy ezek a dolgozók a későbbiekben, az egyértelmű mutatók láttán sem voltak képesek hatékony munkavégzésre otthoni környezetben.” – összegezi a tapasztalatokat Mészáros Zsolt, a MOTIMENT módszertan kidolgozója. Hozzátette, hogy a MOTIMENT-tel nem az embert mérik, távmunkánál viszont erre is szükség van.

 

 

A MOTIMENT alkalmazásával pontosan világossá válik például, hogy:

  • ‎melyik munkavállaló hatékonyabb az irodai vagy az otthoni környezetben,
  • a vizsgált munkatárs milyen arányban, időbeosztásban végzi el hatékonyabban a munkáját (heti 5 munkanapból hány otthon töltött nap javasolt az eredményesebb munkavégzéshez),
  • ki az, akinek egyáltalán nem előnyös a távmunka,
  • mely üzleti folyamatok elvégzése terelhető home office-ba a hatékonyság megtartásával vagy növelésével és melyeket nem célszerű ebbe az irányba terelni,
  • mely munkakör mely tevékenységeiben vannak a távmunka hatékonyságát jelentősen romboló tényezők,
  • mely folyamatok kompetencia igénye adható át könnyen új, atipikus foglalkoztatású (részmunkaidős és/vagy távmunkás) kollégáknak,
  • mikor nem elég a szoftverrendszerek‎ folyamattámogatási képessége,
  • mely folyamatokat érdemes minimálisan megváltoztatni, hogy ideálisan kiszolgálhatók legyenek távmunkában is,
  • mely folyamatok hibáinak javításával biztosítható könnyen a minőség.

 

A MOTIMENT legsikeresebb alkalmazói a szervezeti létszámtól, az alkalmazott szoftvereik számától és a folyamataik komplexitásától függően 20-30%-os potenciált is fel tudnak tárni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy munkatárs esetében akár 1-2 hónapnyi munkaidővel lehet kalkulálni, ami akár hatékonyan eltöltött munkaidőre is felhasználható. A távmunkára történő áttérés során a kezdeti problémát az jelenti, hogy a technikai feltételek látszólag adottak, „mégsem áll otthon össze a kép” – azaz nagyon fontos, hogy a lassulásért felelős, valós technikai okozókat a módszertan elválassza a többi tényezőtől. Bizonyos munkavállalók intenzitása az otthoni környezetben sokkal hatékonyabb, mérhetően kevesebb alkalommal és rövidebb ideig szakítja meg a munkavégzését, így a „helyzetbe illeszkedés”, azaz a munkához visszatérés egy-egy telefonhívás vagy kérdést követően sokkal gyorsabb, a munkavégzés sokkal hatékonyabb. Azok az ügyfelek, akik már megtapasztalták office környezetben a mérés pozitív hatásait, fontosnak tartják a bevezetni kívánt távmunka előnyeit és hátrányait is látni, hogy megfelelően tudjanak dönteni az arányokról mind a munkakörnyezetet, mind a munkavállalókat tekintve.

Kulcsszavak: távmunka MOTIMENT

Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai

A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.

2024. május 17. 17:30

A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?

Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.

2024. május 17. 13:10

Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség

A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet. 

2024. május 17. 09:54

Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja

A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.

2024. május 16. 19:47

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

XX. E-KERESKEDELMI KONFERENCIA BY SAMEDAY

2024. május 17. 14:47

Az IKEA Kreativ megérkezett Magyarországra

2024. május 15. 17:52

Továbbra is Christian Klein az SAP első embere

2024. május 7. 13:17

Magyar siker: Nemzetközi díjat nyert a TIME magazintól a nyelvtanuló-applikáció

2024. május 3. 19:59