Prim Hírek

Hatékonyság vs. hagyományos irodai munkakörnyezet

Az irodában töltött munkavégzéssel kapcsolatban általában az az egyik alapvető probléma, hogy a legtöbb embertől elvárják, ugyanabban az időben dolgozzon. Ez pedig nem feltétlenül egyezik meg azzal az időszakkal, amikor a legenergikusabbnak és a legproduktívabbnak érzi magát. Napjainkban a legtöbb munkavállaló 9-től 17 óráig tartó műszakban dolgozik, azonban minden ember más és más napszakban a legaktívabb.

A Leitz legújabb felmérése szerint például a megkérdezettek döntő többsége, 65%-a nyilatkozta azt, hogy reggel nyolc és dél között a leghatékonyabb, és mindössze 35% állította, hogy más időpontokban teljesít a legjobban.

Az Ipsos and the Workspace Futures Team of Steelcase Európában, Egyesült Államokban, és Ázsiában végzett kutatásai szerint

Egyre inkább úgy tűnik, hogy egy hagyományos irodában csak kevés embernek van „valódi munkanapja”. Ehelyett ún. „munka-pillanataik” vannak: olyan rövid aktivitási hullámok, melyeket folytonosan zavaró hatások szakítanak meg, mint például a telefoncsörgés, a kollégák hangos beszéde vagy éppen a nyomtató és a fax. A University of California kutatása kimutatta, hogy egy átlagos amerikai dolgozó munkavégzését három percenként kénytelen megszakítani, majd ezt követően körülbelül 23 percet tölt azzal, hogy visszaállítsa az összpontosítás és a motiváció korábbi szintjét – minden bizonnyal ez hazánkban sincs másképp.

Mindezeket figyelembe véve a munkavégzés hatékonysága szempontjából munkaadói és munkavállalói oldalon is erős érvek szólnak amellett, hogy az ember saját maga ossza be a munkanapját, és azokat a feladatokat, amelyek összpontosítást vagy kreatív ihletet kívánnak, abban az időpontban és olyan helyszínen végezze el, amely a legmegfelelőbb számára. De vajon létezik erre megoldás?

Alternatív munkahelyek – a piac reagál a megváltozott munkavállalói igényekre

Ma már egyre nő az olyan alternatív munkavégzési helyszínek száma, ahol üzleti tevékenységet lehet folytatni: kávézók, bérelhető irodák, coworking munkahelyek, autópálya-pihenők, szállodák vagy akár az otthonunk. Ezek a terek pedig éppen azt a szabadságot nyújtják a munkavállalóknak, hogy akkor dolgozzanak, amikor a leginkább kedvük van hozzá – és ott, ahol szeretnék.

A változatosabb környezet és az irodán kívül töltött idő kétségkívül előnyére válik egy átlagos dolgozónak – és nem csak azért, mert segíti a gondolkodását. Bizonyított tény, hogy azok a munkavállalók, akik nem egy központi irodába járnak be dolgozni, általában véve elégedettebbek, mint irodához kötött kollégáik, ezen kívül kevesebb stressz is éri őket, és hatékonyabban tudnak dolgozni. A koncepció mögötti valóság azonban jóval bonyolultabb ennél.

A dolgozó nem „lóg”, ha nincs bent az irodában

Előnyök és hátrányok munkaadói oldalon

Előnyök:

• Alacsonyabb irodabérleti költségek
• Elkötelezettebb munkaerő – kevesebb kilépés
• Kevesebb hiányzás
• Hatékonyabb munkaidő kihasználás – magasabb termelékenység
• A vállalat nagyobb megbecsülése, jobb munkaadói image

Hátrányok:

• Magasabb képzési költségek
• A munkahelyek kialakításának magasabb költsége
• Több kommunikációs kiadás
• Tisztázatlan munkajogi kérdések
• Adatvédelem

A cég nem felejt el, ha nem vagyunk bent az irodában

Előnyök és hátrányok munkavállalói oldalon

Előnyök:

• Kevesebb közlekedésre fordított idő és pénz, illetve kevesebb közlekedéssel járó stressz
• Nagyobb rugalmasság a munkabeosztásban
• Kevesebb megszakítás a munkavégzés során
• Jobban összeegyeztethető családi élet és munka
• Javuló munkamorál, nagyobb megelégedettség

Hátrányok:

• A munka és a magánélet határainak elmosódása, túlterheltség
• Gyengülő emberi és szakmai kapcsolatok – az elszigeteltség érzése nő
• Kevesebb munkahelyi információ, félelem a lehetőségekről való lemaradástól

Fentieket figyelembe véve kétségkívül akkor dönt jól egy cég, ha él az irodán kívüli munkavégzési lehetőségek biztosításával, és megfelelő egyensúlyt teremt a hagyományos irodai munka, valamint a rugalmas munkavégzés között. A Work Is Where You Are című Leitz-tanulmány ezekhez a gondolatokhoz ad további szempontokat. A felmérés magyar nyelvű anyaga teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.